2010. november 6., szombat

:o)

Gellért annyira jól megfogalmazta, hogy csak idézni tudok.

"Az ember( tenyésztő) mindig aggódik ha odaad egy kiskutyát, mi lesz vele, hogyan fogják nevelni, hogyan fogják tartani, etetni."

Aggódik mert számára minden kis élet aminek a megszületésénél jelen volt, és döntést hozott, hogy meg kell születniük az ő felelőssége, ez a felelősség nem csak addig tart míg a babák gazdihoz kerülnek, hanem addig ami élnek. Amíg fiatalok, és szépek, és akkor is amikor már öregek.
És nincs annál melengetőbb érzés, amikor jönnek a visszajelzések amibe benne van a gazdik a szeretete gondoskodása, és jönnek a képek.










2010. november 1., hétfő

Délutáni vendégség :o)

Tegnap napközben elég keményen beütöttem a könyökömet, hát mindenki tudja, hogy ez a népi hiedelmek szerint mit jelent. Nem foglalkoztam vele, bár kezdem azt hinni, hogy nem véletlenül mondják az emberek, ha viszket a tenyered bal vagy a jobb, vagy ha beütöd a könyököd.
Szóval délután egy ismeretlen telefonszám, és ismerős hang, hogy eljönnének megnézni a babáinkat, rögtön átfutott az emlékeimben ez a könyökös dolog, és elsőre inkább meglepetés lehetett a hangomban, de nagyon örültünk neki, hogy ilyen emberek akikkel az ismeretség már közel 20 évvel ezelőtt is kutyás körökben kezdődött, és persze mondhatjuk, hogy kicsi a világ mert egy településen laktunk nem is messze egymástól, kíváncsiak a mi sealyham babáinkra.
Szóval Andinak volt először bobtail kutyusa a lakó telepen, na ezt a helyet azért nem úgy kell elképzelni mint egy panel rengeteg, hanem egy nagyon kedves kis lakhely, tégla épületekkel kis hátsó kertekkel. Szóval azt hiszem őket lenyűgözték a mi kutyusaink, engem meg lenyűgözött Andi két nagyon helyes kislánya, akik kis csicsergősek szőke angyalfürtökkel, és szeretik a kutyákat.
Remélem nekik is nagy élmény volt :o)

2010. október 31., vasárnap

Gandi el Saoma

Ma Gandi elköltözött Bajára, már most hiányzik, persze joggal lehet mondani, hogy itt van még 7 testvére, de aki tenyésztő az tudja, hogy minden baba egy önálló szabad karakter és jellem, és amikor még együtt vannak úgy alkotnak egy nagy egész kört amiből kiemeljük a szeleteket.
Gandikának nagyon Boldog életet kívánunk a családjával, és persze várjuk a képeket és a híreket róla. És persze a barátairól is, mert két skót terrierrel ossza meg majd az otthon melegét.



Nos itt fogok lakni ez a fekete Scottie lesz a barátom, és a nevem pedig Giorgio :o)

2010. október 30., szombat

:o)

Ma Schlosser Attila és Sundy Eszter is tiszteletét tették nálunk, persze, hogy Attila minden kiskutyát kiállítási oldalról közelített meg, Eszter pedig beült közéjük, remélem nem viselte meg nagyon a roham :o)
Remélem ők is jól érezték magukat ebben a forgatagban :o)

2010. október 24., vasárnap

Ma is látogatóink voltak

Én kezdem látni a kedves kis sealyham gyerekeken, hogy ezek a gézengúzok imádják a vendégeket, rögtön megnézik meg-e lehet őket kóstolni, ha esetleg nem akkor még mindig kellemes fekvőhelyek lehetnek, és persze milyen jó hogy játszani lehet velük, na igen hát persze, hogy a vendégekkel :o) Imádják ha jön valaki, sőt kisajátítják őket, nem is tudom miért sikerül nekik :o)







2010. október 18., hétfő

Visit :o)

A hétvégén ismét meglátogatták a babáinkat, Rita és Attila, nagyon remélem hogy nem szenvedtek komolyabb sérüléseket, mert azért ha nyolc kis raptor belendül akkor ott van erő.
Köszönjük a játékot, Rozi átadta a babáknak teljesen ők pedig élvezettel cincálják, megértem őt hogy leellenőrizte, mert gondos anya. :o)
A nagy játékok után néha eltűnnek, és csak a horkolásból és hangos szuszogásból tudom, hogy hol alszanak :o) naná hogy nem a puha párnácskáikon a helyükön :D



és hogy milyen elevenek : -)


2010. október 10., vasárnap

Vendégek

Nemrég vendégek voltak nálunk, Andi és Réka. Eljöttek megnézni a fehér gombóc csapatot. Az előzetes munkavédelmi felkészítést megtartottam nekik, miszerint a fogak élesek, és nem kímélnek semmit, se zoknit, se lábujjakat, a babák elevenek gyorsan mozognak, és időnként elmennek aludni egy kicsit, kézbevételnél amihez közel kerülnek mint a pici gyerekek a szájukba veszik, és éles kis fogacskájukat belemélyesztik.
Na de úgy láttam nem bánták a raptorok közeledését :o) Köszönöm a szép képet, már kitettem :o)
és a nagyon kedves képeket!!!