2008. október 7., kedd

Európa Kutyakiállítás 2008.10.03-04


Túl vagyunk rajta. Igazából nem is a megmérettetés volt a lényeg, és nem nyerni mentünk, hanem sealyham terrierből igen kevés van szinte az egész világon, és úgy éreztük, hogy mindenképpen a részvétel az elsődleges amit szem előtt tartottunk. Az izgalom azért minket is utolért, kíváncsiak voltunk az ellenfeleink kutyáira. Csütörtök már reggel jól kezdődött, nehogy meglepetés érjen elmentem tankolni az autóba. Megállok a benzinkutnál, egy kedves fiatalember segített megtankolni az autót, beülök és nem indul. Próbálom újra nem indul, Kiderült, hogy tönkre ment az akkumulátor, és ez bizony nem fog elindulni. Betolták, elmentünk az autósboltba, és vettünk bele egy másikat. Késöbb telefonált kedvenc párom, hogy másnap jön haza, és ha én nem megyek érte akkor ez, hogy lesz????? Gellérttel kitaláltuk, hogy az ő kocsiját átvisszük Zolinak, mi pedig a mi autónkkal megyünk a kiállításra, mert az a nagyobb. Így is történt, majd haza vittem Gellértet, és én is hazaindultam végre megfürdetni a sealyhamjaimat. Ráállok a kapubeállóra, kiszállok és hallom, hogy valami sziszeg, mit ad a jó isten, kaptam tőle egy defektet, gondolom ajándékba. Gyorsan telefon, a barátnőm férje mindjárt mondta áljak át amíg nem lapos a kerekem, majd kicseréli, az eső is elkezdett esni, és már kezdtem kétségbe vonni, hogy el szabad-e indulnom. A kereket kicserélték, legalább a pótkerék megfelelő állapotban felfújva lapult a helyén. Én pedig este fél kilenckor elkezdtem fürdetni, másnap fél ötkor kelés, majd negyed hatkor indulás. Fél hétre értünk oda a kiállítás helyszínére, de még nem voltak nagyon sokan. Alig bírtuk kivárni, hogy elkezdődjenek a bírálatok, és lám végre eljött az idő, a fiatal kanokkal mentünk be először lementek az egyéni bírálatok, majd szépen felállítottak sorba minket, a bíró kiválasztotta a negyediket, a harmadikat, és Csillával döbbenten néztünk, hogy már csak ketten maradtunk, és a pillanat amíg sorra kerültünk, hosszú óráknak tűnt, Wipsy második, és Gínó, Wipszi tetvére pedig Fiatal Európa Győztes. Nem is fogtuk fel hirtelen, mi történt. Nagyon boldogok voltunk, mert azért ez azt jelenti, hogy igen megérte ezt az almot lehozni. Jöttek a felnőtt kanok, ahol Csilla Svéd kanja Res CAC címet kapott, majd a champion kanok, ahol Gínó, és Wipsy apja Grandguignol Galileo szintén res CAC címet nyert. Majd a szukák következtek, ahol szintén volt saját tenyésztésú érdekeltségünk, Principessa da Favola (Bijou) Kitűnő 2 címet nyer el fiatal osztályban igen nagy konkurenciában. A champion szukáknál pedig Scarlet O'Hara of Kindergarten Kitűnő 3 lett.
Azt hiszem igen szép eredménnyel zártuk ezt a kiállítást, és már izgulhattunk is a másnapi Terrier Klub Kiállításra.
Este hulla fáradtan értünk haza, már csak lefekvésre jutott erő, majd másnap szintén hajnali kelés, és rohanás a kiállításra. Hála Istennek esik az eső, mire beértünk a kiállítás területére az összes kutyánk csurom víz lett. Gyorsan lepakoltunk, hosszabbító, majd amikor sikerült Ádámnak, felmászni egy oszlophoz, és bedugni a konnektorba a hosszabbítót, egy érdekes csoport elkezdett a ketreceink közé pakolászni, nem volt egyszerű lebeszélni őket, hogy ugyan menjenek már egy kicsit messzebb. Elkezdődött a szárítás, kb 2 órába telt mire mindenki megszáradt rendesen és kiállítási kondícióba került. Elkezdődtek a bírálatok. Fiatal osztályban egy orosz kutya kapta meg a HPJ, és Fiatal Klubgyőztes Címet, Wipsy lett a Kitűnő kettő, Gínó pedig a kitűnő három.Nyílt osztályban Waldemar CAC címet kapott Champion szukáknál pedig Scarlet kitűnő kettő Res CAC lett. Ma megint egy eredményes napot zárhattunk. Több országból érkeztek barátaink akikekkel nagyon jól éreztük magunkat, Anna és István Gersner Svédországból, Saipin Thaiföldröl, Barbara Szlovákiából, Olga Lengyelországból, Vlasta Szlovéniából, és Mirka aki egy nagyon kedves lány Csehországból. Kis beszélgetés után mindenki elindult haza, egyedül Saipinnel maradtunk ott, mert az ő sealyham szukája, Ochidea lett a BOB, és nekik a BIS programba is részt kellett venni. Amikor megkezdődött a show nagy meglepetésemre Saipin a kezembe nyomta Orchidea felvezető pórázát, hogy vigyem be a ringbe, a kis handler fiú pedig aki velük volt, a norvics terrierjüket hozta, végig remegett a lábam, hogy egy kis Amerikai, Canadai, Thaiföldi, és most már Magyar Champion lányt tarthatok a kezembe, mondhatom, hogy Orchidea profin felvezette önmagát, és be is választották a legszebb négy közé. A BIS 1 a norvics terrier lett, BIS2 a skót terrier. Nagyon boldog voltam, hogy nem csak egy kiállításon vettünk részt, hanem volt baráti társaság, és egy jó hangulatú hétvége.
A thaiföldi barátainkkal meg is beszéltük, hogy jövőre Pozsonyban a Világkiállításon újra találkozunk.