Új kiskutya,

Margó barátnőm életében hatalmas űr támadt, amikor Iza itt hagyta őket, tudtam, hogy nem bírják sokáig kutya nélkül, nagyon-nagyon vacilláltak, hogy egy skót terriert szeretnének, de hát türelmetlenek voltak, és nem volt megfelelő korú alom az országban, ezért a két elhatározásuk közül a másodikat választották, és vásároltak egy törpe snauzert, akit Oxigénnek hívnak, első nap egy kis megszeppent szőrgolyó ült Margó ölében, jól meg is simiztem, de azóta eltelt két hét, és ez a kis megszeppent pamutgombolyag egy eleven kis plüssjátékká változott, hihetetlen energiák szabadultak fel benne, szalad játszik, és most két hét után amikor oda megyek a kapuhoz félelmetesen emlékeztet Izára, ahogy szalad oda, és mosolyra nyitja a kis száját, és boldogan nyalogatja a kezem. Hát ez a kis Oxi tudta hova kell tenni a seggecskéjét, nagyon remélem, hogy megtalálják egymásban az örömet, és egy hasonló társat amit Iza halálakor elvesztettek.